Jó, ha tudja!
Home / Kiemelt témák / Villamos energia / A villamosenergia-ipari tevékenységek végzésének általános feltételei

A villamosenergia-ipari tevékenységek végzésének általános feltételei

Az alábbi tevékenységeket a Hivatal által kiadott engedélyek alapján lehet gyakorolni:

  • a 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű kiserőmű létesítése, villamosenergia-termelése, valamint a villamos energia termelésének megszüntetése,
  • az 50 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítése, villamosenergia-termelése, valamint az erőmű jogszabályban meghatározott módon történő bővítése, névleges teljesítőképességének növelése, illetve csökkentése, villamosenergia-termelésének szüneteltetése, megszüntetése, továbbá ha a kiserőmű bővítését vagy névleges teljesítőképességének növelését követően az erőművi névleges teljesítőképesség eléri, vagy meghaladja az 50 MW-ot, a kiserőmű bővítése, a névleges teljesítőképesség növelése és a termelői működési engedéllyel való villamosenergia-termelése,
  • az átviteli rendszerirányítás,
  • a villamos energia elosztása,
  • a villamosenergia-kereskedelem,
  • az egyetemes szolgáltatás,
  • a szervezett villamosenergia-piac működtetése,
  • a magánvezeték létesítése, bővítése és megszüntetése, az egy épületen belül elhelyezkedő magánvezeték létesítése, bővítése és megszüntetése kivételével,
  • a közvetlen vezeték létesítése és megszüntetése, az erőmű telephelyén lévő vételezőket ellátó közvetlen vezeték kivételével,
  • közvilágítási berendezések üzemeltetése a közvilágítási elosztó hálózat közvilágítási berendezései kivételével,
  • elektromos gépjármű töltése,
  • a 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges kimeneti teljesítőképességű villamosenergia-tároló üzemeltetése.

A Hivatal az engedélyt köteles kiadni, ha az engedély iránti kérelem a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelel.

A működési engedély kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent

  • az átviteli rendszerirányítónak az átviteli rendszerirányítási tevékenységre,
  • az elosztói engedélyeseknek az engedélyben meghatározott település, településrész, valamint felhasználási hely tekintetében elosztói tevékenység végzésére,
  • a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesnek a szervezett villamosenergia-piac működtetésére.

Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély kötelezettséget jelent az engedélyben meghatározott szolgáltatási területen az egyetemes szolgáltatás nyújtására.

Engedélyek a villamosenergia törvény szerint:

  • Kiserőművi összevont engedély
  • A villamosenergia-rendszer üzemét lényegesen befolyásoló erőmű elvi engedélye
  • 50 MW, és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítésére vonatkozó engedély
  • Az erőmű bővítésére, névleges teljesítőképességének növelésére, villamosenergia-termelés szüneteltetésére, valamint megszüntetésére vonatkozó engedély
  • 50 MW, és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőműre vonatkozó működési engedély
  • A villamos energia elosztására vonatkozó működési engedély
  • Közvilágítási üzemeltetési engedély
  • Magánvezeték engedélyezése
  • Közvetlen vezeték engedélyezése
  • Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély
  • A villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedély
  • A szervezett villamosenergia-piac működtetésére vonatkozó engedély
  • Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély
  • Elektromos gépjármű töltésére vonatkozó engedély
  • A villamosenergia-tárolói engedély

Az engedélyköteles tevékenység megsértése esetén a Hivatal az engedélyest felhívhatja a jogkövetkezményekre való utalással az engedélyest a kötelezettségei betartására, bírságot szabhat ki és azonnali hatállyal eltilthatja a tevékenység folytatásától.

Az engedély megszegése, vagy engedély nélküli eljárás esetén bírság kiszabása esetén a jogsértés körülményeinek mérlegelése közben a következőket veszi figyelembe a Hivatal

  • a jogsértés súlya (a villamosenergia-ellátás veszélyeztetésének mértéke, a magánérdekek sérelmének köre, kiterjedtsége);
  • a jogsértő állapot fennállásának időtartama;
  • a jogsértéssel okozott vagyoni hátrány mértéke, illetve a jogsértéssel elért vagyoni előny mértéke;
  • a jogsértő piaci helyzete, befolyása;
  • a jogsértésnek villamos-energia piaci viszonyokra gyakorolt káros hatása;
  • a magatartás felróhatósága;
  • korábbi jogsértő magatartás;
  • a jogsértő állapot megszüntetésére hozott intézkedéseket segítő magatartás;
  • a jogsértő állapot megszüntetése érdekében tett, a Hivatal eljárását megelőző, attól független tevékenység.

A bírság az árképzésnél költségnövelő tényezőként nem vehető figyelembe.

About admin

Ez is érdekelheti

Földgáz

A földgáz napjaink egyik legfontosabb és leggyakrabban használt energiaforrása, egyebek mellett ezért is fontos, hogy …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.